„Erről a Danit kell megkérdezni, mert neki meghalt az apukája!” – mondják a hét-nyolc éves gyerekek egy tanteremben zajló színházi nevelési előadás közben. Lehetne ez egy rémálom-szcenárió, ahol a játék kicsúszik a fikcióból, mert az élet súlyosabb drámát produkál, mint a színház, és egy számunkra kezelhetetlen terápiás helyzet alakul ki. De mégsem ez történik. – Bethlenfalvy Ádám válasza a szinhaz.net Hogyan beszéljen a halálról a gyerek- és ifjúsági színház? kérdésére.
A szöveg teljes terjedelmében ITT olvasható.